Igazi, klasszikus kiesési rangadót rendeztek Tatabányát. A borzasztóan kezdő hazaiak számára a győzelmen kívül semmi más eredmény nem volt elfogadható, míg a vendéglátójuknál azért jobb helyzetben lévő Siófok is a három pontért hajtott.
A szinte reménytelen helyzetben lévő hazai csapat kezdett jobban, olyannyira, hogy a 12. percben Hajdú Norbert, a gárda idei legjobbja, a vezetést is megszerezte. Ez aztán a vendégcsapatnak és a mérkőzésnek sem tett jót: próbálkozgatott a Siófok, de igazi átütőerő nem volt a támadásaiban, a Tatabánya pedig egy-két ígéretes akción kívül nem sokat mutatott fel.
A második félidőben egyből kizökkentünk az állóvízből, ugyanis rögtön egyenlített a Siófok. Erre fel is pörgött kissé a játék, mindkét oldalon akadtak lehetőségek, ebből ezúttal is a kétségbeejtő helyzetben lévő Bányász használt ki egyet. Huszonhárom percig különösebb gond nélkül tartotta is az előnyét, és úgy tűnt, összejöhet az első győzelem. A Siófok azonban az egyetlen védelmi kihagyásnál büntetett: Fülöp egy jobb oldali beadást a kapuba fejelt, így megmentette az egyik pontot csapata számára. A döntetlen igazságosnak mondható.

Borbély László (Tatabánya): - Ma kellemes ellenfelünk volt, valószínűleg ilyen csapattal már nem fogunk találkozni. Saját magunk rontottuk el a meccset, legalább három góllal kellett volna nyernünk. Nekünk a döntetlen ugyanazt jelenti, mintha kikaptunk volna.
Botos Antal (Siófok): - Nem mertek felszabadultan focizni a fiúk, görcsös volt az egész csapat. Mindkét gárdának voltak helyzetei, igaz, a Tatabányának kicsit több. A mérkőzés előtt azt kértem a játékosoktól, ne értem, hanem a csapatért, illetve önmagukért játsszanak. Köszönöm a vezetőknek az eddigi lehetőséget és a játékosok együttműködését.